Bejelentés


Héregi Óvoda











Esélyegyenlőség

Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Nationalitätenkindergarten Tarian Tarján, Rákóczi u. 15. Tarján Községi Önkormányzat Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2009. Tartalomjegyzék: 1. Bevezető 2. Az Intézkedési Terv alapvető célja, etikai elvei, az érintettek köre 3. Helyzetelemzés 4. Kötelezettségek és felelősség 5. Akcióterv – Konkrét fejlesztési célok – Feladatterv 6. A panasztétel eljárásának lépései Készült az alábbi törvények és dokumentumok alapján Az érintett törvények A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet Az érintett intézményi dokumentációk Az Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata (munkarend, munkaköri leírások, munkaszerződések, bérezés, jutalmazás) Közalkalmazotti Szabályzat Az Óvoda Nevelési Programja Az Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programja A Kistérség Esélyegyenlőségi Terve 1. Bevezető: A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyermekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük van. A 2007-es év az Európai Unióban „az egyenlő esélyek mindenki számára” európai év volt. Ehhez igazodóan valamennyi óvodában kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a közösségbe való integrálódásukra, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Biztosítani kell, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, amennyiben állapotuk ezt lehetővé teszi, kortársaikkal közösen - a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése minden óvoda feladata. Minden évben meg kell vizsgálni a tanköteles korba lépő gyermekek iskolai életre való alkalmasságának problémáit, illetve óvodában maradásának okait és segíteni őket, hogy a nehézségeket leküzdve alkalmassá váljanak a továbblépésre. 2. Az Intézkedési Terv alapvető célja, etikai elvei, az érintettek köre Az Óvoda Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a diszkrimináció- és szegregációmentesség, az egyenlő bánásmód, a gyermekközpontúság, a családorinetáltság és a humánum elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek, dolgozók, partnerek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: a gyermekek beiratkozásánál, felvételénél, jogviszony létesítésénél gyermekcsoportok kialakításában, szervezésében a nevelésben, ismeretközvetítésben a gyermekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése során a gyerekek egyéni fejlesztésében a gyermekek beilleszkedésének segítésében, a közösség fejlesztésében a fejlesztést elősegítő ismeretanyag, módszer, eszköz kiválasztásában, alkalmazásában az óvodai programokban, lehetőségekben való részvételben szűrővizsgálatokon való részvételben a gyermekek beiskolázásában a dolgozók alkalmazásánál, foglalkoztatási jogviszony létesítésénél a dolgozók teljesítményértékelésének gyakorlatában a fegyelmezés, büntetés, jutalmazás gyakorlatában a munkamegosztásban, a szabadságok kiadásában a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai képzésében, továbbképzésében nyugdíjazásnál, jogviszony megszüntetésénél a szülőkkel való együttműködésben a szülők tájékoztatásában (dokumentumok, döntések, értékelések, programok, lehetőségek, támogatások, a gyermek fejlődése) a szülői érdekképviselet megválasztásában, munkájában való részvételben a szülők számára az óvoda programjaiba, a gyermek nevelésébe való betekintésben a szülői vélemények kérésében, panaszkezelésben a partnerség-építésében és kapcsolattartásban a segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel A hátrányos helyzetű gyerekek, dolgozók, partnerek hátrányainak kompenzálása az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során kötelezettséget vállal arra, hogy együttműködnek az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában. -1 a hátrányos helyzetű -2 a halmozottan hátrányos helyzetű, -3 a roma, -4 a fogyatékossággal vagy tartós betegséggel élő, -5 a sajátos nevelési igényű gyermekek gyermekek -6 a nő, -7 a terhes nő, -8 a GYES-ről visszatérő, -9 a tartósan beteg gyermeket nevelő, -10 a 40 évesnél idősebb, -11 a roma, -12 a két, vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelő, -13 a 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő, -14 vagy idős szüleiket családjukban gondozó dolgozók, dolgozók A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes esetleges egyenlőtlenség megszüntetésére (kivételt képeznek a nevelés, foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei), amely a gyermekeket, dolgozókat érheti az intézményben. Ezért az intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az érintettekkel való egyeztetés során az intézkedési tervben olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik az érintettek nevelési, foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. Az óvoda a nevelés, foglalkoztatás, együttműködés során tiszteletben tartja minden partnere (gyermekek, szülők, dolgozók, egyéb partnerek) emberi értékeit, méltóságát, egyediségét, és olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez. Az óvoda az érintettekkel közösen keresi további kedvezmények bevezetésének és alkalmazásának lehetőségét, különösen a díjazás, egyéb juttatások, a munka-körülmények, az egészségmegőrzés terén, figyelembe véve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatosan felmerülő nehézségeket. 3. Helyzetelemzés: Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulás A Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulása 2007. szeptember 01-vel jött létre. A tarjáni óvoda intézményfenntartói társulásban biztosítja az óvodáskorú gyermekek ellátását két szomszédos település – Vértestolna, Héreg – tagóvodáival. A Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulás székhely intézménye a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján, tagóvodája Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája, és a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája. Tarján A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján székhely intézményben 4 csoportban 82 gyermeket nevelnek, 4 gyermek hátrányos helyzetű, 2 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű (2008.okt. 01-i statisztikai adatok). A sajátos nevelési igényű óvodás gyermek nincs. Az óvodai csoportok 20-21 fővel működnek. Tarjánban más településre eljáró óvodás gyermekek száma 5, akiket a szülők egyénileg Tatabányára, Szomorra visznek óvodába. Az óvodába más településről bejáró gyermekek száma 9 fő. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekekről nem tudunk. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Tarjánban az óvoda 600 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határoztuk meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladatai a német nemzetiségi oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, gyógypedagógiai ellátása. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy 20-21 fős csoportból 2-3 gyermeket érint általában; de ez évről évre változó. A visszatartás részben az óvodapedagógusok javaslata és szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. A tarjáni óvoda épülete jól karbantartott, újszerű állapotban van. A tetőszerkezetet a közelmúltban felújították. Az akadálymentesítés még nem valósult meg, ezt próbáljuk 2010-ig megvalósítani. 2008-ban az önkormányzat pályázatot nyújtott be a fűtés korszerűsítésére, melynek magvalósítása a nyári szünetben meg is történt. Héreg A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában 2 csoportban 33 gyermeket nevelnek, 8 gyermek hátrányos helyzetű, 3 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű (2008.okt. 01-i statisztikai adatok). Sajátos nevelési igényű óvodás gyermek nincs a tagóvodában. Az óvodai csoportok 11-22 fővel működnek. Héregen más településre eljáró gyermekek száma 12. Az óvodába más településről bejáró gyermek nincs. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 1 fő, aki hátrányos helyzetű. Az óvodában 2 óvónő és 2 dajka dolgozik. Az óvónők felsőfokú oklevéllel rendelkeznek, egy óvónő fejlesztő pedagógusi végzettséggel is rendelkezik. Mindkét dajka szakképzett. Héregen az óvoda 600 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határoztuk meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók feltárására és fejlesztésére, a potenciális tanulási zavarok megelőzésére – prevenciójára irányul. Célja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, az észleléses és finommotoros struktúrák intenzív támogatása a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálva. Kisközség lévén a nagycsoportosok száma 10-12 fő között mozog évente, a nagycsoportosok visszatartása 1-2 gyermeket érint. A visszatartás részben az óvodapedagógusok javaslata és szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda tárgyi felszereltsége jónak mondható. A bútorzat folyamatosan lecserélésre kerül korszerű berendezési eszközökre. Pályázati pénzből az öltözőszekrények cseréje a nyári szünetben megvalósult. Az iskolával közös a tornaterem, a logopédiai és fejlesztő szoba, valamint az elkülönítő szoba. A gyermekek fejlesztéséhez szükséges játékok, mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök s más fejlesztések az intézmény alapítványának bevételéből valamint pályázatok útján elnyert összegek felhasználásával kerül beszerzésre. Ebben a kisebb rész önkormányzati támogatás. Az épület, amelyben az óvoda működik iskolának épült 1962-ben. A földszinti helyiségek átalakításával 1979-ben nyílt meg az óvoda. A gyermekmosdót két éve felújították. Néhány éve a világítás korszerűsítése is megtörtént. Az épület állaga igen rossz, teljes felújításra szorul (tetőcsere, nyílászárók cseréje stb.). Erre a nagy volumenű munkára pályázatok útján kívánja megteremteni az anyagi fedezetet az óvoda. Vértestolna A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában 1 csoportban 21 gyermeket nevelnek, 1 gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs (2008.okt. 01-i statisztikai adatok). A sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek nincs a tagóvodában. Vértestolnán más településre eljáró óvodás gyermekek száma 1, az óvodába más településről bejáró gyermek 2 fő, akit a szülők gépkocsival hoznak az óvodába. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermek nincs. Az óvodában az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul teljesíti, a szakellátottság a törvényi előírásoknak megfelelő. Vértestolnán az óvoda 700 és 1600 között tart nyitva. A nyitva tartást a szülői igényeknek és a foglalkoztatottak munkaidejének figyelembe vételével határozzák meg. Az óvoda kiemelt nevelési feladata a német nemzetiségi nevelés, oktatás. A nagycsoportosok visszatartása változó mértékű, egy csoportból 1-2 gyermeket érint általában. A visszatartás részben az óvodapedagógusok javaslata és szülői kérés alapján, részben nevelési tanácsadói javaslat alapján történik. A hátrányos helyzetű gyermekek mindegyike rendszeresen igénybe veszi az óvodai nevelést, nem betegség hátterű hiányzás nincs. Az óvoda a minimális eszköz és felszerelésjegyzékben szereplő feltételeket fokozatosan teljesíti, eddig elsősorban önkormányzati források, szülői hozzájárulások és kisebb részben pályázati források bevonásával. Az infrastuktúrális feltételek: tornaszoba, a kiegészítő helyiségekkel való ellátás szükséges. A vértestolnai óvoda épülete jó állapotban van, a tetőrendszer szorul felújításra, amit néhány év múlva feltétlen meg kell oldani. Az intézmény melegítőkonyhával rendelkezik. A játszóudvar korszerűsítése folyamatban van. TARJÁN Alapadatok (2008.évi októberi statisztikai adatok) OM azonosító: 031790 Intézmény neve, címe: NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA TARJÁN 2831 RÁKÓCZI F. U. 15. Telephely/Tagintézmény neve és címe: Fenntartó neve, címe: TARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2831 TARJÁN RÁKÓCZI F. U. 39. Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: 9 Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében 87 ebből Hátrányos helyzetűek (HH)/ Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)* 4/2 A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: 82 Magántanulók száma: 0 Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 0 ő Integráltan gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: 4/2 Más település(ek)ről bejáró gyermekek száma: 9 EBBŐL 3 TATABÁNYÁRÓL ebből HH / HHH 0/0 A gyermekek száma az egyes óvodai csoportokban Összesen HH / HHH SNI Német Nemzetiségi Óvoda Tarján 4 vegyes csoport 82 4/2 0 Pillangó csoport 20 1/0 0 Alma csoport 19 1/0 0 Napsugár csoport 22 0/0 0 Gomba csoport 21 2/2 0 A településen élő óvodás gyermekek száma, eljárók száma ő Összesen: HH / HHH ő Óvodába jár 87 4/2 ő helyben 82 4/2 más településre eljáró 5 0/0 ebből települések nevei: Szomor 1 Tatabánya: 4 0/0 Óvodás gyermekek száma a településen, bejárók, utazási feltételek Összesen: HH / HHH ő Óvodába jár 87 4/2 ő más településről bejáró Héreg 5 Tatabánya 3 Mocsa 1 0/0 ő tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) 9 0/0 VÉRTESTOLNA Alapadatok (2008.évi októberi statisztikai adatok) OM azonosító: 031790 Intézmény neve, címe: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája 2833 Vértestolna Petőfi S. út 60. Telephely/Tagintézmény neve és címe: Fenntartó neve, címe: Vértestolna község Önkormányzat 2833 Vértestolna Petőfi S. u. Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: 1 Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében 22 ebből Hátrányos helyzetűek (HH)/ Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)* 1/0 A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: 21 Magántanulók száma: 0 Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 0 ő Integráltan gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: 1/0 Más település(ek)ről bejáró gyermekek száma: 2 ebből 1 Tata ebből HH / HHH 0/0 A gyermekek száma az egyes óvodai csoportokban Összesen HH / HHH SNI 1 vegyes csoport 21 1/0 0 A településen élő óvodás gyermekek száma, eljárók száma ő Összesen: HH / HHH ebből Óvodába jár 22 1/0 ő helyben 21 1/0 más településre eljáró 1 0/0 ebből települések nevei: Tata 1 0/0 Óvodás gyermekek száma a településen, bejárók, utazási feltételek Összesen: HH / HHH ő Óvodába jár 21 1/0 ő más településről bejáró Tata 1 Tardos 1 0/0 ő tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) 2 0/0 ő tömegközlekedéssel falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) HÉREG Alapadatok(2008.évi októberi statisztikai adatok) OM azonosító: 031790 Intézmény neve, címe: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája 2832 Héreg Iskola u. 1. Telephely/Tagintézmény neve és címe: Fenntartó neve, címe: Héreg község Önkormányzat 2832 Héreg Fő u.84. Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: 2 Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében 45 ebből Hátrányos helyzetűek (HH)/ Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)* 8/3 A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: 33 Magántanulók száma: 0 Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 0 ő Integráltan gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: 8/3 Más település(ek)ről bejáró gyermekek száma: 0 ebből HH / HHH 0/0 A gyermekek száma az egyes óvodai csoportokban Összesen HH / HHH SNI 1 vegyes csoport 22 7/2 0 1 vegyes csoport 11 1/1 0 A településen élő óvodás gyermekek száma, eljárók száma ő Összesen: HH / HHH ő Óvodába jár 45 ő helyben 33 8/3 más településre eljáró 12 ebből települések nevei: Tarján 5 Tb.3.Bp.2,Nyerges 1. Szlovákia 1. Óvodás gyermekek száma a településen, bejárók, utazási feltételek A gyermekek létszáma a település óvodáiban Összesen HH / HHH ő Óvodába jár 33 8/3 ő más településről bejáró 0 ő tömegközlekedéssel 0 iskolabusszal 0 falugondnoki szolgálattal 0 egyéni (szülők szgk.-val) 0 HH HHH SNI Német Nemzetiségi Óvoda, Tarján 4,9% 2,4% 0 Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája 24,2% 9,1% 0 Német Nemzetiségi Óvoda Tarján, Vértestolnai Óvodája 4,8% 0% 0 Társulás összesített adatai 9,6 3,7 0 Az intézményfenntartói társulás településein lévő óvodák gyermekeinek százalékos aránya (a 2008. évi októberi statisztika alapján) Az óvodai élet esélyegyenlőségét támogató jellemzők: Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében). – Felelős az óvodavezető és minden óvodapedagógus Integrációt elősegítő csoportalakítás – biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását Az igazolatlan hiányzások minimalizálására törekszünk – bekérjük az igazolásokat, meggyőzzük a szülőket, szükség esetén a jegyzőhöz fordulunk Szülői igényeknek megfelelő nyitvatartás Pedagógiai munka kiemelt területei Anyanyelvi nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése a helyi nevelési programban (HNP) leírtak alapján történik) Érzelmi nevelés, szocializáció – az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, elfogadás, együttműködés lásd. HNP Egészséges életmódra nevelés – egészségtudat kialakítása, táplálkozás – lásd. HNP Mozgás fejlesztése – lásd: HNP Német nemzetiségi nyelv nevelési feladatai – lásd. HNP Gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása) szervezése Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás ( a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés ( egyetlen gyermek sem maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatta, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában) Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózattal ( a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) Szakmai szolgáltatókkal ( konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése, biztosítása) Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka ( a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjeinek kialakítása) Az iskolával közös óvoda-iskola átmenetet segítő program kidolgozása (közös programok, iskolalátogatások) A gyermekek fejlődésének utánkövetése az általános iskola első évében Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A szülőkkel való partneri együttműködés módszerei, lásd. HNP Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, az egyéni fejlődési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon (nyílt napok) Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Szülői közösség kialakítása, rendezvények szervezése: Márton napi felvonulás, Márton napi bál, farsangi bál, anyák napja, búcsúztatóval egybekötött kerti parti, kirándulások Intézményi önértékelés, eredményesség Intézményi önértékelés készítése Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkentése, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés, megfelelő beiskolázás, iskolai életre való alkalmasság elérése) Tárgyi feltételek Csoportszobák mérete, bútorai, eszközei: a csoportszobák méretei a társulás intézményeiben az előírásoknak megfelelő, a helyi nevelési programnak megfelelő bútorzattal rendelkeznek. A csoportok a nevelési-tanulási tevékenységek végzéséhez megfelelően ellátottak. Saját tornaszobával csak a tarjáni intézmény rendelkezik, ami tornaszerekkel, sokféle mozgásfejlesztő játékkal jól felszerelt. A héregi és vértestolnai tagintézmény óvodásai az iskola tornatermét használják. Fejlesztő eszközök ellátottsága terén mindhárom óvoda feltételei nagyon jók Külön logopédiai ill. fejlesztő szobája egyik óvodának sincs, ezt Tarjánban az óvónői szobában, Héregen és Vértestolnán az iskola egyik helységében oldják meg. Személyi feltételek Az intézményben megfelelő végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok dolgoznak Az óvodai dolgozók körében végzett helyzetelemzés Az óvodai álláshelyek száma munkakörönként Tarjánban A munkáltatónál 13 fő áll alkalmazásban. Ebből 13 fő nő. 40 évnél idősebb korú 11 fő. Fogyatékossággal élő, ill. megváltozott munkaképességű dolgozónk nincs. Kisgyermekes (10 éven aluli gyermeket nevelő) dolgozó 1fő. Kisgyermekeit egyedül nevelő nincs. A dolgozók megoszlása beosztásuk szerint: 1 fő intézményvezető, 1 fő intézmény-vezető helyettes, 7 fő óvónő, 4 fő dajka. A munkakör ellátásához szükséges szakképesítéssel minden dolgozó rendelkezik. Öt éven belül várhatóan 1 személy vonul nyugdíjba. Az óvodai álláshelyek száma munkakörönként Vértestolnán A munkáltatónál 3 fő áll alkalmazásban. Ebből 3 fő nő. 40 évnél idősebb korú 3 fő. Fogyatékossággal élő, ill. megváltozott munkaképességű dolgozónk nincs. Kisgyermekes (10 éven aluli gyermeket nevelő) dolgozónk nincs. Kisgyermekeit egyedül nevelő nincs. A dolgozók megoszlása beosztásuk szerint: 1 fő tagintézmény-vezető, 1 fő dajka, 1 fő óvodai kisegítő A munkakör ellátásához szükséges szakképesítéssel minden dolgozó rendelkezik. Öt éven belül várhatóan 1 személy vonul nyugdíjba. Az óvodai álláshelyek száma munkakörönként Héregen A munkáltatónál 4 fő áll alkalmazásban. Ebből 4 nő. 40 évnél idősebb korú 3 fő. Fogyatékossággal élő, ill. megváltozott munkaképességű dolgozónk nincs. Kisgyermekes (10 éven aluli gyermeket nevelő) dolgozó 1 fő. Kisgyermekeit egyedül nevelő 1 fő. A dolgozók megoszlása beosztásuk szerint: 1 fő tagintézmény-vezető, 1 fő óvónő, 2 fő dajka. A munkakör ellátásához szükséges szakképesítéssel minden dolgozó rendelkezik. Öt éven belül várhatóan 2 személy vonul nyugdíjba. 4. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az óvoda intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terve az intézmény minden dolgozója, neveltje, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen, ismerjék, és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője (helyettese) egyéb tisztségviselője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület, a kollektíva minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A kollektíva minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 5. Akcióterv – Konkrét fejlesztési célok Rövid távú célok (1 év) A települések a védőnői hálózat közreműködésével felmérik a 0-3 év közötti, valamint a 3. életévüket betöltött gyermekek számát és helyzetét (óvodába jár, nem jár, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű). A felmérést követően a gyermekek korai fejlesztésének megszervezése. Középtávú célok(3 év) A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek szülei a települése-ken igénybe veszik az óvodai ellátást. A 0-3 év közötti gyermekek korai fejlesztése megtörténik. Hosszú távú célok(6 év) A hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek kompetenciái javulnak. Feladatterv Helyzetelemzés (problémára) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Rossz szociális körülmények között élő gyermekek felderítése 3 éves kor előtt 3 éves kortól bekapcsolódásuk az óvodai nevelésbe Együttműködés a védőnővel, Családsegítő Szolgálat szakembereivel Óvodavezető Minden év aug. 31. Veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felderítése. Kapcsolatba lépés és együttműködés a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel a megfelelő intézkedés megtétele érdekében. Esetenként családlátogatás, párbeszéd a szülőkkel, folyamatos kapcsolattartás a védőnővel, Gyermekjóléti Szolgálattal Óvodavezető, óvodapedagógusok Folyamatos Gyermekek képességeinek fejlesztése a szükséges területeken. Lehetőség szerint egyéni fejlesztés, hogy a gyermek önmagához képest a legmagasabb szintre jusson az elmaradt területeken. Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadóval Óvodapedagógusok Folyamatos Nagyobb odafigyelés, együttműködés más csoportokkal és a tagintézmények csoportjaival. Egységes nevelés az óvodában. Közös programok más csoportokkal és a tagintézmények csoportjaival. Óvodavezető, óvodapedagógusok Folyamatos 6. A panasztétel eljárásának lépései A panaszok jellege egymástól eltérő lehet, így a határideje is eltérhet egymástól. Azonban a panaszfelvétel és az intézkedés jóváhagyásáról való tájékoztatás között maximum 15 nap telhet el. Lépések Dokumentálás 1. A panasztevő az esélyegyenlőségi referenshez fordul panaszával 2. A referens tanulmányozásra átadja az intézményi esélyegyenlőségi Intézkedési tervét, illetve tartalmáról tájékoztatja a panasztevőt Esélyegyenlőségi intézkedési terv 3. a.) Ha ezek után a panasztevő nem látja szükségesnek a panasztételi űrlap kitöltését, akkor jegyzőkönyvet írnak a tájékoztatásról. b.) A referens, amennyiben ezután is szükséges, feljegyzi a panaszt. Jegyzőkönyv Panasztételi űrlap 4. A referens konzultál az illetékes érdekképviseleti szervvel és közösen intézkedési javaslatot tesznek az intézményvezető felé. Panasztételi űrlap 5. A referens bemutatja az intézkedési javaslatot és konzultál az intézményvezetővel. Panasztételi űrlap 6. Az intézményvezető jóváhagy egy intézkedést, konkrét feladattal, felelőssel és határidővel. Panasztételi űrlap 7. A referens tájékoztatja a panasztevőt írott levélben, postai úton az intézményvezető által jóváhagyott intézkedésről. Panasztételi űrlap 8. A referens feljegyzést készít az intézkedés megvalósulásáról. Panasztételi űrlap 9. Amennyiben a panasztevő elégedetlen az eredménnyel, újra panaszt tehet vagy felsőbb szervekhez fordulhat. Ennek lehetőségeiről a referens köteles őt tájékoztatni. Jegyzőkönyv a tájékoztatásról vagy újabb panasztételi űrlap kitöltése 7. Legitimáció Az esélyegyenlőségi terv elfogadásának dátuma: …………………………………………… Az esélyegyenlőségi terv módosítása A nevelőtestület az esélyegyenlőségi tervet évente felülvizsgálja, az adatokat aktualizálja és meghozza a szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőségi terv módosítására: az intézmény vezetője az alkalmazotti közösség bármely tagja a Szülői Közösség Elnöke az óvoda fenntartója az intézmény közvetlen partnerei tehetnek javaslatot. Az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságra hozatala Az esélyegyenlőségi terv nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Jelen megállapodást a munkahelyi esélyegyenlőség érdekében a következő szervezetek képviselői aláírásukkal elfogadják: Munkáltató részéről: ………………………………… Pilczinger Anna Mária Intézményvezető Esélyegyenlőségi referens: …………………………………… Közalkalmazotti képviselő: ……………………………………... Bundschu Jánosné Szülői Szervezet részéről: …………………………………….. Szülői Közösség Elnöke Záradék: A Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kiegészített egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Programját a fenntartók az alábbi határozattal hagyják jóvá: Tarján község Képviselőtestülete Héreg község Képviselőtestülete …../2009 ( .) sz. határozata ……/2009. (……) sz. határozata Vértestolna község Képviselőtestülete ……/2009. (……) sz. határozata Megbízó levél az esélyegyenlőségi referens számára Alulírott intézményvezető, ……………..……………. közalkalmazottat esélyegyenlőségi refrensi feladattal bízom meg a mai naptól visszavonásig. A referens feladatai: Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv készítésében, módosításaiban és intézkedéseiben való aktív részvétel. Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv ismerete és ismertetése az érintettekkel. Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv minden szabályának és elvének betartása, illetve másoknak is az erre való figyelmeztetése. Amennyiben az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv elveinek, szabályainak megszegését észleli, úgy azonnali szóbeli és írásbeli jelzéssel tartozik az intézményvezető felé. Panaszfelvétel és kezelés, a panaszfelvételi eljárás lépéseinek betartásával. Hatékony kommunikáció és együttműködés minden érintettel. Az ügyintézés során a személyiségi jogok és adatvédelmi törvények maximális tiszteletben tartása. A munkájához tartozó dokumentáció korrekt és naprakész vezetése. A megbízást elfogadom. A Megbízó levéllel együtt az intézmény esélyegyenlőségi intézkedési tervét a mellékletekkel együtt 1 példányban átvettem. ……………………………… …………………………….. megbízó megbízott Javaslat szerinti kiegészítés a szakértői vélemény alapján A szakértői vélemény alapján a következő intézkedések megvalósítását tervezzük: A fenntartó a minőségirányítási programhoz hasonlóan meghatározott időszakonként ellenőrizze (vagy önellenőrzés keretében ellenőriztesse) az intézmény pedagógiai programjában és az esélyegyenlőségi programban meghatározott intézkedési tervek, akciótervek megvalósulását, eredményességét. Az esélyegyenlőségi adatlapok figyelemmel követése, éves szinten az intézményi adatok frissítése, az esélyegyenlőségi programok ezek alapján történő korrekciója. (intézményvezető, esélyegyenlőségi referens) Az óvodapedagógusok integrációt elősegítő továbbképzéseken való részvétele (a továbbképzési tervben ennek jelölése) A Pedagógiai Programban a tartalmi elemek tagintézményi elkülönülésének egységesítése (intézményvezető és a tagintézmény-vezetők) Tarján, 2009. március 24. Pilczinger Anna Mária óvodavezető

Ingyen angol - csak most!




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!