Bejelentés


Héregi Óvoda











SZMSZ

A NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA TARJÁN EGYSÉGES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA T a r t a l o m Általános rendelkezések Az SZMSZ irányultsága Az SZMSZ jogszabályi háttere Az SZMSZ személyi hatálya A működés szabálya 1. Az intézmény 1.1. Az intézmény adatai az Alapító Okirat szerint 1.2. Alaptevékenység, az intézmény feladatai 1.3. Földrajzi helyzet, közös jellemzők 2. Az óvoda szervezeti felépítése és működésének rendje 2.1. A működés rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján-ban 2.1.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása 2.2. A működés rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában 2.2.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása 2.3. A működés rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában 2.3.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása 2.4. A vezetők benntartózkodásának rendje 2.4.1. A vezetők benntartózkodásának rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján-ban 2.4.2. A vezetők benntartózkodásának rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában 2.4.3. A vezetők benntartózkodásának rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában 3. A gyermekek felvételének, átvételének feltételei, eljárási rendje 4. A gyermek jogviszonyának megszűnési szabályai, eljárási rendje 5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 6. A nevelési program alkalmazása, nyilvánosságra hozatal módja 7. Rendkívüli eseménykor szükséges teendők 7.1. Bombariadó esetén szükséges intézkedések 7.2. Intézkedés közveszély okozással való fenyegetés esetén 7.3. Betörés, csőtörés esetén szükséges teendők 8. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje 8.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje 8.2. A gyermekbaleset megelőzés feladatai, ill. baleset esetén teendő intézkedések rendje 9. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Alkalmassági vizsgálat, orvosi ellátás rendje Munkavédelem, tűzvédelem, egészségvédelem Vallásgyakorlással összefüggő jogok 14. Az intézmény vezetése 14.1. Vezető felelőssége, jogköre, feladatai 14.1.1. Intézményvezető helyettesítésének rendje 14.2. Az óvodavezető helyettes felelőssége, jogköre és feladatai 14.3. A tagintézmény-vezetők felelőssége, jogköre és feladatai 14.3.1. Pedagógiai irányító feladatok a tagintézményben 14.3.2. Ügyviteli feladatok a tagintézményben 14.3.3. Egyéb feladatok a tagintézményben 15. A gazdaságvezető felelőssége, jogköre és feladatai Gyermekvédelmi munka Alkalmazottak feladatai A pedagógiai belső ellenőrzés rendje Az intézmény szervezeti és munkarendje 19.1. Az intézmény szervezeti és munkarendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján-ban 19.2.Az intézmény szervezeti és munkarendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában 19.3.Az intézmény szervezeti és munkarendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában Az óvodai ünnepek, megemlékezések és hagyományok rendszere a székhelyen és a tagintézményekben 20.1. Nemzeti ünnepek, megemlékezések 20.2. Ünnepek, hagyományápolás Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezése 22. A kapcsolattartás rendszere 22.1. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 22.1.1. A nevelőtestület hatásköre és kapcsolattartási rendszere 22.1.2. A szülői szervezet hatásköre és kapcsolattartás rendszere 22.1.3. Kapcsolattartás a tagintézményekkel 22.1.4. A vezetők, a nevelőtestület és a Szülők Közössége közötti kapcsolattartás rendje, formája 22.2. Külső kapcsolattartás rendje 22.2.1. Kapcsolattartás a fenntartóval 22.2.2. Kapcsolattartás az iskolával 22.2.3. Kapcsolattartás az egészségügyi szervezetekkel 22.2.4. Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal 22.2.5. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal 23. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok. 23.1. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 23.1.1. A befizetés és visszafizetés rendje 23.1.2. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai, szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei. 23.2. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások 24. Reklámtevékenység szabályai az óvodában (Kt.122.§ (12)) 25. Az óvodára vonatkozó egyéb szabályok 25.1. A nevelőtestület működésére vonatkozó szabályok 25.2. Szerződés alapján az alkalmazottak önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségek átvállalása, ill. ilyen célú adomány adásának feltételei és mértéke. (217/1998. (XII.30.) Korm.r. 62.§) 25.3. Egyéb juttatások 26. A létesítmények és helységek használati rendje Záró rendelkezések Mellékletek Általános rendelkezések 1. Az SZMSZ irányultsága Az SZMSZ az a helyi dokumentum, amely a közoktatásról szóló, többször módosított 1993.évi LXXIX. tv. 40.§-ának (1) bekezdése alapján meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét és a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. 2. Az SZMSZ jogszabályi háttere Az óvoda SZMSZ-e a hatályos magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével készült. Az 1993. évi LXXIX. sz. többször módosított tv. a közoktatásról Az 1992. évi XXII. tv. és annak módosításai Az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és annak módosításai A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletek. 3. Az SZMSZ személyi hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: az óvodába járó gyermekek közösségére a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire a nevelőtestületre az egyéb munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakra a nevelő-oktató munkát segítőkre Az SZMSZ betartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ a fenntartói jóváhagyás időpontjától lép hatályba és határozatlan időre szól. A működés szabálya 1. Az intézmény A 2007. szeptember 1-től Tarján, Vértestolna és Héreg községek intézményfenntartó társulás keretei között látják el közoktatási feladataikat Tarján székhellyel, vállalva, hogy a nevelésben-oktatásban részt vevő gyerekek számára a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat továbbra is a megfelelő színvonalon biztosítják. A társulás célja az óvodai nevelés feladatainak célszerű megoldása, a meglévő tárgyi, működési feltételek racionális kihasználása, szakemberek biztosítása és a szükséges szakmai színvonal elérése, megtartása. A társulás elnevezése: Tarján-Vértestolna-Héreg Óvodafenntartó Társulás Fenntartó szerve: Tarján község Önkormányzata 2831 Tarján, Rákóczi u. 39. Héreg község Önkormányzata 2832 Héreg, Fő út 84. Vértestolna község Önkormányzata 2833 Vértestolna, Petőfi u. 67. Közösen üzemeltetett intézmények elnevezései és címei: Székhely: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján – Nationalitätenkindergarten Tarian 2831 Tarján, Rákóczi F. u. 15. 1. sz. tagintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája 2832 Héreg, Iskola u. 1. 2. sz. tagintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája 2833 Vértestolna, Petőfi S. u. 60. 1.1. Az intézmény adatai az Alapító Okirat szerint: Az intézmény neve: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Nationalitätenkindergarten Tarian Típusa: Óvoda Nyilvántartási szám: 649759 Alapító okirat kelte: 2009. augusztus 26. Alapító okirat azonosítója: 88/2009. (VIII.26.) sz. határozat Alapítás időpontja: 1896 Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve: Tarján község Képviselő-testülete Héreg község Képviselő-testülete Vértestolna község Képviselő-testülete; Azzal,hogy a Kt.8.§ (2) bek. a) pontja szerinti alapító okiratot mindhárom képviselő-testület elfogadja, azonban az okirat aláírására és kiadására Tarján község Polgármestere jogosult. Irányító szerv székhelye: 2831 Tarján, Rákóczi u. 39. Típus szerinti besorolása: a tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató a közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő költségvetési szerv, mely Tarján község Polgármesteri Hivatal Gondnoksága önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez tartozik A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Gondnoksága és a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján között létrejött megállapodás szabályozza. Szakágazat: 851 020 Székhelyintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Férőhelyek száma: 100 fő Pedagógusok száma: 9 fő Technikai dolgozók száma: 4 fő Csoportok száma: 4 1. sz. tagintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája Férőhelyek száma: 50 fő Pedagógusok száma: 2 fő Technikai dolgozók száma: 2 fő Csoportok száma: 2 2. sz. tagintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája Férőhelyek száma: 25 fő Pedagógusok száma: 1 fő Technikai dolgozók száma: 2 fő Csoportok száma: 1 1.2. Alaptevékenység, az intézmény feladatai Székhelyintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján 2009.szeptember 01-től: 801 115 óvodai nevelés (óvodai nevelés, ellátás, német nemzetiségi kétnyelvű nevelés) 801 126 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 552 411 munkahelyi vendéglátás 552 312 óvodai intézményi közétkeztetés 2010. január 01-től: 851 011 óvodai nevelés, ellátás 851 012 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851 013 nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés, ellátás (német nemzetiségi kétnyelvű nevelés) 562 917 munkahelyi étkeztetés 562 912 óvodai intézményi étkeztetés 1.sz. tagintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodája 2009.szeptember 01-től: 801 115 óvodai nevelés 552 411 munkahelyi vendéglátás 552 312 óvodai intézményi közétkeztetés 2010. január 01-től: 851 011 óvodai nevelés, ellátás 562 917 munkahelyi étkeztetés 562 912 óvodai intézményi étkeztetés 2. sz. tagintézmény: Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodája 2009.szeptember 01-től: 801 115 óvodai nevelés (óvodai nevelés, ellátás, német nemzetiségi kétnyelvű nevelés) 552 411 munkahelyi vendéglátás 552 312 óvodai intézményi közétkeztetés 2010. január 01-től: 851 011 óvodai nevelés, ellátás 851 013 nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés, ellátás (német nemzetiségi kétnyelvű nevelés) 562 917 munkahelyi étkeztetés 562 912 óvodai intézményi étkeztetés Az alaptevékenységet meghatározó jogszabály: A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. 1.3. Földrajzi helyzet, közös jellemzők A földrajzilag közel lévő községek , Tarján – Héreg – Vértestolna a Gerecse lábánál szép természeti környezetben fekszenek. A tagintézmények 4 – 4 km-re a tarjáni székhelytől közúton könnyen megközelíthetőek. Mindhárom község 3000 fő alatti lélekszámú. Az intézményi társulás ellenére az óvodás gyermekek a jövőben is saját körülményeik között kapják meg az óvodai nevelést, mert az óvodák tagóvodaként működnek tovább saját községükben. Tarján és Vértestolna múltját szorosan összekötik a német nemzetiségi hagyományok, ezért e két óvoda pedagógiai programjában döntő fontosságú a német nyelv és kultúra ápolása és megőrzése. 2. Az óvoda szervezeti felépítése és működésének rendje 2.1. A működés rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján-ban 2. 1.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása: Az óvoda reggel 6 órától délután 16 óráig tart nyitva. Reggel 6 órától egy óvónő és 2 dajka nyitja az óvodát és fogadja a gyerekeket. A délelőtt folyamán az óvodapedagógusok és a dajkák lépcsőzetes munkakezdéssel kezdik a munkát délelőttös és délutános munkamegosztásban. A zárásnál szintén egy óvónő és két dajka zárja az óvodát és itt is érvényesül a lépcsőzetes befejezése a munkának. A gyermekek reggel 6 órától ˝ 8-ig és délután 3 órától 4 óráig összevont csoportban tevékenykednek. Az óvodai nevelési év szeptember1-től, következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda üzemeltetése a nyári zárva tartás és az iskolai téli szünet alatt szünetel. A nyári zárva tartás ideje alatt történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az óvoda nyitva tartásának rendjét az érvényben lévő rendelkezések módosíthatják (pl.: munkarend átszervezése ünnepek alatt). 2.2. A működés rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában 2.2.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása Az óvoda 600 - 1600 óráig tart nyitva, hétfőtől péntekig. A gyermekeket reggel 6 órától 1 dajka fogadja. Óvónő a gyermekekkel páros heteken fél 7-től, páratlan heteken 7 órától foglalkozik. A többi dolgozó lépcsőzetes munkarendben kezdi munkáját. Délután 15 órától zárásig egy óvónő van a gyermekekkel. A gyermekek reggel hat órától fél hétig illetve fél nyolcig, valamint délután tizenkét órától tizenhat óráig összevont csoportban tevékenykednek. 2.3. A működés rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában 2.3.1. Az óvoda nyitva tartása, a gyermekek fogadása Az óvoda reggel 7 órától délután 16 óráig tart nyitva. 7 órakor az óvónő nyitja az intézményt és fogadja a gyermekeket. Az óvónő munkaideje délután 3 óráig tart (túlóra elszámolás). A dajka munkaideje 8 órától délután 4 óráig tart. Az óvónő távozása után a dajka ügyel a gyermekekre hazamenetelükig. A konyhai dolgozó munkaideje ˝ 9 órától ˝ 5 óráig tart, az óvoda épületét ő zárja. A gyermekek reggel 7 órától délután 3 óráig egy vegyes csoportban tevékenykednek az óvónő irányításával és az őt segítő dajkával. Az óvodai nevelési év szeptember1-től, következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda üzemeltetése a nyári zárva tartás és az iskolai téli szünet alatt szünetel. A nyári zárva tartás ideje alatt történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az óvoda nyitva tartásának rendjét az érvényben lévő rendelkezések módosíthatják (pl.: munkarend átszervezése ünnepek alatt). 2. 4. A vezetők benntartózkodási rendje: 2.4.1. A vezetők benntartózkodási rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján-ban: A vezető és helyettese közül az egyik az óvodai ellátás ideje alatt benn tartózkodik Akadályoztatásuk idején a kijelölt közalkalmazott felel az óvoda biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Vezető vagy vezető-helyettes akadályoztatása esetére helyettesítés rendje A vezető vagy helyettese akadályoztatása esetén Bundschu Jánosné van megbízva intézkedési jogkörrel. Ha ő is hiányzik a rangidős óvodapedagógus, van megbízva intézkedési kötelezettséggel. 2.4.2. A vezetők benntartózkodási rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában: A tagóvoda vezető nem függetlenített munkakörben látja el feladatát, ezért hetenkénti váltásban délelőttös illetve délutános munkakörben dolgozik. Amikor nem tartózkodik az intézményben Major Zoltánné óvónő van megbízva intézkedési jogkörrel. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a központi intézményből (Tarján) biztosítanak óvónőt a zavartalan működéshez. 2.4.3. A vezetők benntartózkodási rendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában A tagintézmény vezető az óvodai ellátás ideje alatt az intézményben tartózkodik. Akadályoztatása idején a társulás székhelyéről a vezető óvónő által megbízott óvodapedagógus ill. közalkalmazott felel az óvoda biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. A gyermekek felvételének, átvételének feltételei, eljárási rendje: A közoktatási törvény 65.§ (1) szerint. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda köteles felvenni az ötéves gyermeket, ha hátrányos helyzetű és aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41 §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte – feltétel a hároméves kor betöltése. (3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Tilos a gyermekek hátrányos megkülönböztetése, zaklatása. A Kt. 4.§-a (8) szerint a gyermek hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek zaklatása. (9) Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak: a/ kizárása a Kt. alapján igénybe vehető bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, a törvényben meghatározott jogok gyakorlásából, b/ olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához elvárható felkészítés lehetőségét. c/ jogellenes elkülönítése. (10) A (8) bekezdés tekintetében zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. (11) Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlító helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít. (12) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen a törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés. (13) A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására a törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. A törvényben szabályozott eljárás lefolytatása- függetlenül annak eredményétől – nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (14) A hátrányos megkülönböztetés miatt jogorvoslattal élővel szemben e tevékenysége miatt alkalmazott bármilyen megtorló intézkedés jogellenes, és a /13/ bekezdésben meghatározottak szerint a következményeket orvosolni kell. (15) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi gyermek érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. 4. A gyermek jogviszonyának megszűnési szabályai, eljárási rendje: Kt. 74§. Megszűnik az óvodai elhelyezés: ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, ha az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető- a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után- megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése napján, ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, ha a gyermek jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról, kivéve, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, illetve ha a gyermek hátrányos helyzetű. 5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezése: (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 20.§ 11/1994.MKM r.20. § (1) A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha az óvónő megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolni (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásokról hiányzik, hiányzását igazoltatni kell. A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. Egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezheti. Az iskolai tavaszi, őszi illetve nyári szünet alatt a szülő előzetes kérése alapján is kérheti. 6. Nevelési program alkalmazása, nyilvánosságra hozatal módja: A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint egybefüggően 4 hétig nyáron és az iskolai téli szünet idején zárva tart. Erről a szülők 2 hónappal előbb írásban értesítést kapnak. A zárva tartás idején nagytakarítási munkálatok folynak, ebben az időben a gyermekeket fogadni nem tudjuk. Szervezett foglalkozás az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az óvoda helyi programja alapján szerveződik. Az óvoda a foglalkozások mellett a szülők igényei szerint kirándulást, színházlátogatást szervez. Az óvoda biztosítja az arra rászoruló gyermekek logopédiai foglalkoztatását a délelőtti időszakban A tarjáni óvodában és a vértestolnai tagóvodában német nemzetiségi hagyományápolásra fektetik a hangsúlyt. A héregi tagóvoda középső és nagycsoportos gyermekek számára hetente kétszer fél – fél órában biztosítja a német nyelvvel való ismerkedés lehetőségét a szülők kérésére. Ezért a szülők külön fizetnek a velük foglalkozó nyelvtanárnak. Az oktatási-nevelési időszak a vezető által kijelölt napon tanévzáró ünnepéllyel végződik. A nyári életrend június1-től – augusztus 31-ig tart. A gyermekek napirendje a csoportnaplókban található. Az óvodában a nevelés nélküli munkanapokon szükség esetén biztosítva van a gyermekek felügyelete. Az óvodába a gyermekeket a házirendben meghatározottak szerint az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhatják, illetve vihetik el. Az óvoda pedagógiai programja a szülők számára nyilvános. Megtekintésre a vezető óvónőtől ill. a tagintézmény-vezetőktől kérhetik. 7. Rendkívüli eseménykor szükséges teendők A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Az óvodavezető rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ill. ha ez nem lehetséges a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. Kt.91.§. (1) A jegyző rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi az oktatási miniszternél, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem lehetséges. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az óvoda nevelőtestülete az óvoda működésére, a gyermekekre vonatkozó kérdésben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz, illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését az óvoda vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. 7. 1. Bombariadó esetén szükséges teendők. Kivonat a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995.(III.1.) BM rendeletből. 20 §(1) Terület lezárására kell intézkedni természeti vagy ipari katasztrófa, ill. annak veszélye, bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset, súlyos fertőző betegség, talált robbanóanyag, robbantással történő fenyegetés, terrortámadás veszélye vagy terrorcselekmény esetén. (5) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani. 73.§.(1) A rendőrség látja el a nemzetbiztonság és a közbiztonság körében jelentkező tűzszerészeti feladatokat. (3) Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a rendőrség tűzszerészei jogosultak a közvetlen életveszély elhárítása érdekében szükséges elsődleges intézkedések megtételére. 7. 2. Intézkedés közveszély okozással való fenyegetés esetén. 76.§ (3) A veszélyeztetett körzetből a legrövidebb időn belül gondoskodni kell az ott-tartózkodók eltávozásáról, illetéktelenek távol tartásáról. Gyanús tárgy vagy csomag esetén 100 m., gépjármű esetén 200 m. sugarú biztonsági körzetet kell kialakítani, és gondoskodni kell a forgalom eltereléséről is. A tűzszerész járőr helyszínre érkezését követően a járőrparancsnok igénye szerint kell intézkedni. 7. 3. Betörés, csőtörés esetén szükséges teendők: A betörést észlelő dolgozó azonnal értesíti telefonon a rendőrséget, a vezetőt és a polgármesteri hivatalban a polgármestert, jegyzőt. A gyermekek fogadása szükség esetén az iskola épületében vagy a sportcsarnokban. A csőtörést észlelő dolgozó értesíti a kijelölt vízszerelőt, a vezetőt és a gazdasági vezetőt a gondnokságon. Szükség esetén a gyermekek elhelyezése az iskola épületében lehetséges. 8. Az intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje 8. 1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje: A gyermekvédelmi munka minden óvónő számára kötelező. Mielőtt a gyermek bekerül az óvodába, az óvónők meglátogatják családi környezetében. Tájékozódnak a gyermekek körülményeiről, a szülők nevelési felfogásáról, esetleges nevelési problémájáról, benyomásokat szerez a gyermekről, és ha szükséges, többször is végeznek családlátogatást. Nyilvántartást vezetnek a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, beszámolna a vezető óvónőnek a helyzet súlyosságáról. A vezető óvónő felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, a családvédelmi szervezettel és segélyre javasolja a rászorultakat, illetve tájékozódik a szükséges intézkedésekről és a segítségnyújtás lehetőségeiről. 8. 2. A gyermekbaleset megelőzés feladatai, ill. baleset esetén teendő intézkedések rendje A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése-oktatása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges óvó intézkedéseket megtegye, ismereteket adjon át, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. varrásnál a tű és olló használatának szabályai forró ételt nem oszthat ki a felnőtt. mászókák, csúszdák biztonságos használata. közlekedési szabályok megismertetése és betartatása. elektromos dugaljak védővel való ellátása. kés használata gyümölcssaláta készítésekor. a gyermekek közelében felújítási, javítási munkák nem végezhetők. tűző napon, nyáron 11 óra után nem tartózkodhat du.15 óráig. az udvar balesetveszélyes játékfelszerelését / hintát, csúszdát, mászókát / a gyermek csak óvónői felügyelet mellett használhatja. az óvónő feladata felhívni a gyermekek figyelmét a tűz és balesetveszélyes helyzetekre csoportját felügyelet nélkül nem hagyhatja. sétánál, kisebb kirándulásokon legalább két személy szükséges a gyermekek kíséretéhez. csak balesetmentes szemléltető eszközt vihet a gyermekek körébe az óvónő. Ha az óvónő észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg. Baleset esetén szükséges teendők: Elsősegélynyújtás Orvos, mentő hívása. Vezető és fenntartó szerv értesítése Jegyzőkönyv felvétele Munkavédelmi megbízott értesítése. Kt.40.§ (5) A közoktatási intézmény a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja a gyermekbaleseteket és teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak. Gyermekbaleset minden olyan baleset, amely a gyermeket az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének 11. alpontja szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll. Felügyelet: a gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, az óvodába történő belépéstől az óvoda jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként tartott kirándulások, színházlátogatások, intézményen kívül tartott programok ideje alatt. 11/1994. MKM rendelet 2. sz. melléklete: A gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok. A gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége. A gyermekbaleseteket az e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az e rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint a gyermek szüleinek. Egy példányt az óvoda őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet az óvodának telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely a gyermek halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, ill. elmezavart okozott. A jegyző a nevelési-oktatási intézményektől érkezett jegyzőkönyveket, a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az Oktatási Minisztérium részére. Az óvodának lehetővé kell tenni, hogy a szülői szervezet képviselője részt vegyen a gyermekbaleset kivizsgáláson. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. 9. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. Kt.11.§ (1) d) A gyermek joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Kt.41. §.(5) A nevelési-oktatási intézményekben gondoskodni kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, évenként legalább egyszer belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Intézményünkben a védőnő havonta egyszer látogatja az óvodát, tisztaság vizsgálatot végez. Évente testsúly és magasságmérést, hallás és látás vizsgálatot végez. Vezeti a gyermekek egészségügyi törzskönyvét. A gyermekorvos évente egy alkalommal belgyógyászati vizsgálatot tart minden csoportban. Az iskolaérettséget véleményezi a gyermekek fizikai állapota szerint. Az egészségügyi szolgálattal együttműködve az óvoda vezetője előzetes egyeztetés alapján gondoskodik a törvényben előírt vizsgálatok elvégzéséről. Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. 10. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával: A székhely intézmény főbejárata egész nap folyamán tolózárral zárva van. A héregi tagintézmény zárása nem megoldható az iskolával és konyhával közös bejárat miatt. Így csak a csoportszobákat zárják távozás (séta, színház, kirándulás) esetén. A vértestolnai tagintézményt csak távozás esetén zárják. Idegen személyek kötelesek bejelenteni előzetesen és engedélyeztetni a vezetővel a benntartózkodást. Az óvoda iránt érdeklődő leendő szülők előjegyzésbe vételkor érdeklődhetnek az óvodáról az előjegyzést végző alkalmazottól. 11. Alkalmassági vizsgálat, orvosi ellátás rendje: Az újonnan munkába lépők előzetesen és a folyamatos munkába lévők évente egyszer alkalmassági vizsgálaton vesznek részt az üzemorvosnál. Ennek elvégzése és az egészségügyi kiskönyv megléte kötelező a 33/1998./VI.24./ NM rendelet szerint. 12. Munkavédelem, tűzvédelem, egészségvédelem: Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, stb.) Az óvodában megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. Csoportszobába szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat.(nyílt nap, ünnepélyek) Az óvoda területén nem lehet dohányozni. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási-nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával. Az óvoda helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az óvodában minden nevelési év elején munka és tűzvédelmi előadást tartunk, melyen részt vesz az óvoda összes alkalmazottja. 13. Vallásgyakorlással összefüggő jogok Kt.41 §.(1) A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. (2) A nevelési-oktatási intézményben tiszteletben kell tartani a gyermek, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. (3) A gyermek, a szülő és az alkalmazott nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására, megtagadására.(4) A gyermeket, a szülőt és a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. 14. Az intézmény vezetése 14.1. A vezető felelőssége, jogköre, feladatai Az intézmény élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Kt.54.§ (1) Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben ,amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ill. ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. (2) Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. (3) Az intézmény vezetője az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az óvodavezető Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Feladata: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése helyi nevelőtestület vezetése tagintézmények vezetése a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, minőségbiztosítási rendszerének működtetése a pedagógusok továbbképzésének megszervezése a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése gyermekbalesetek megelőzése az óvodai szülők közösségével, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés. kapcsolattartás, koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, a Polgármesteri Hivatal Gondnokságával, Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel. a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés az ünnepek méltó megszervezése. felelős a jogszabályok, rendeletek betartása Az óvodavezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók: szakmai szervezeti és működési személyzeti és munkaügyi gazdálkodási tanügyigazgatási. 14.1.1. Az intézményvezető helyettesítésének rendje Az óvodavezető távollétében a vezető-helyettes teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A vezető és a helyettese akadályoztatása esetén Bundschu Jánosné van megbízva intézkedési jogkörrel. Ha ő is hiányzik a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus jogosult az intézkedési jogkörre. 14.2. Az óvodavezető helyettes felelőssége, jogköre és feladatai A vezető helyettes vezető beosztásnak minősül. Az óvodavezető-helyettes: A vezető közvetlen munkatársa. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban, meghatároz és a munkaköri leírásban megfogalmaz. A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. 14.3. A tagintézmény-vezetők felelőssége, jogköre, feladatai 14.3.1.Pedagógiai irányító feladatok a tagintézményben Megvalósítja a tagóvoda területén is az Óvodai Nevelés Programját valamint az intézmény saját Pedagógiai Programját Felelős a tagintézmény éves munkatervének elkészítéséért valamint annak végrehajtásáért is. Segíti, szervezi, ellenőrzi a tagóvodában dolgozók munkáját, Szakmai-pedagógiai tanácsokkal és gyakorlati segítséggel látja el a kevés gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusokat, pályakezdőket, Javaslatot tesz a pedagógiai továbbképzésre, illetve szakirányú képzésre, Gondoskodik az óvodai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról, Gondoskodik a szülői értekezletek megtartásáról, Fokozottan ügyel a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartására Munkaköri kötelessége a gyermekvédelmi munka 14.3.2. Ügyviteli feladatok a tagintézményben Gondoskodik a helyettesítésről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. Elvégzi az adminisztrációs munkát (naplók, fejlődési naplók, stb.). Elkészíti a tagóvodára a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat, Figyelemmel kíséri és előkészíti a tagóvodában dolgozók munkaügyi nyilvántartásait (munkaköri leírás, kinevezés, átsorolás) Elvégzi a minőségbiztosítással kapcsolatos faladatokat, Javaslatot tesz az Óvodavezetőnek a dolgozók jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, Gondoskodik a tagintézmény dolgozóinak kötelező orvosi vizsgálatáról, Képviseli az intézmény vezetőségét az intézményen belül, kívül, Megszervezi a jövendőbeli elsőosztályosok iskolaérettségi vizsgálatait. 14.3.3. Egyéb feladatok a tagintézményben Az egészségügyi nevelési feladatok megoldásának segítése, Az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az óvodai munka zavartalanságának biztosítása (SZMSZ előírásainak megtartása), Túlóra, helyettesítés ellenőrzése, adminisztrációs feladatok végzése Az intézmény vagyoni védelme (takarékosság), Leltározás (eszközök tárolása, nyilvántartása), Az épület, udvar állagának figyelemmel kisérése, A dajka és a konyhai dolgozó munkájának ellenőrzése, Esetenként az óvodavezetés munkájának segítése, Az elvégzett munkáról, minden lényeges ügyről, eseményről, tapasztalatairól az intézés módjáról rendszeresen tájékoztatja az Óvodavezetőt. Biztosítja az óvoda épületének, csoportszobáinak, udvarának rendjét, biztonságát, az ehhez szükséges eszközöket, s szükség esetén intézkedik, Ellenőrzi az óvoda eszköz ellátását, gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről, Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken, Az óvodai működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján a feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezi, orvosolja. A munkaköri leírásban nem megjelölt eseti - soron kívüli - feladatok megoldása az óvodavezető utasítása, feladatkijelölése alapján történik. 15. A gazdaságvezető felelőssége, jogköre és feladatai Intézményünk részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, így a gazdaságvezető felelősségét, jogkörét és feladatait a Polgármesteri Hivatal Gondnoksága szabályozza. 16. Gyermekvédelmi munka A gyermekvédelmi munka minden óvónő számára kötelező. Mielőtt a gyermek bekerül az óvodába, az óvónők meglátogatják családi környezetében. Tájékozódnak a gyermekek körülményeiről, a szülők nevelési felfogásáról, esetleges nevelési problémájáról, benyomásokat szerez a gyermekről, és ha szükséges, többször is végeznek családlátogatást. Nyilvántartást vezetnek a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről, beszámolnak a vezető óvónőnek a helyzet súlyosságáról. A vezető óvónő felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családvédelmi Szervezettel és segélyre javasolja a rászorultakat, illetve tájékozódik a szükséges intézkedésekről és a segítségnyújtás lehetőségeiről. 17. Alkalmazottak feladatai Alkalmazottak Óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dajkák és egy óvodai kisegítő. Feladataik Az óvoda dolgozóit – a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított jogkörökre – az óvoda vezetője alkalmazza. Az alkalmazottak feladatait a munkaköri leírások határozzák meg. A munkaköri leírások a következő mellékletekben találhatók: IV .sz. MELLÉKLET: Óvodavezető munkaköri leírása V .sz. MELLÉKLET: Tagintézmény-vezető munkaköri leírása VI .sz. MELLÉKLET: Vezető helyettes munkaköri leírása VII .sz. MELLÉKLET: Óvodapedagógus munkaköri leírása Feladataik egységesek, csak a munkarendjük módosul intézményenként. VIII. sz. MELLÉKLET: Dajka munkaköri leírása Tarján IX. sz. MELLÉKLET: Dajka munkaköri leírása Héreg X. sz. MELLÉKLET: Dajka munkaköri leírása Vértestolna XI. sz. MELLÉKLET: Óvodai kisegítő munkaköri leírása Vértestolna 18. A pedagógiai belső ellenőrzés rendje Az óvodavezető ellenőrzése: Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre Az ellenőrzés fajtái: -tervszerű előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés -spontán alkalomszerű ellenőrzés: problémák feltárása, megoldása érdekében, napi felkészültség. Dokumentumok pontos vezetésének ellenőrzése. Csoportlátogatás – évente egyszer terv szerint. Az ellenőrzés kiterjed: a munkatervben megfogalmazott és a pedagógiai programban jóváhagyott alapelvek érvényesítésére az óvodapedagógusok munkájában, a program végrehajtására a csoportban, gondozási feladatok színvonalára, a csoport higiéniájára, játékirányító tevékenységre, eszközhasználatra, fejlesztő munkára, családlátogatásokra, gyermekvédelmi munkára. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat ismertetni kell a nevelőtestülettel. A nevelési záró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 19. Az intézmény szervezeti- és munkarendje 19.1. Az intézmény szervezeti- és munkarendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján-ban Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 100 fő. Csoportok száma: 4 vegyes csoport Csoportszobák száma 4 Nyitva tartás: 6-16 óráig Dolgozók száma: 9 óvodapedagógus, 4 dajka. Dolgozók munkarendje: Óvodapedagógusok: 6 00 -12.30 7.30 - 14.00 8.30 -15.00 9.30 -16.00 Dajkák: 6.00 -14.00 8.00 -16.00 19.2. Az intézmény szervezeti- és munkarendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Héregi Óvodájában Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 50 fő. Csoportok száma: 2 vegyes csoport Csoportszobák száma: 2 Nyitva tartás: 6-16 óráig Dolgozók száma: 2 óvodapedagógus, 2 dajka. A héregi tagintézményben dolgozók munkarendje: Tagintézmény-vezető: o páros héten: Hétfő: 630 - 1500 Kedd – Szerda: 630 - 1400 Csütörtök: 630 - 1300 Péntek: 630 - 1130 o páratlan héten: Hétfőtől – Péntekig: 700 - 1600 Óvónő: o páros héten: Hétfőtől – Péntekig: 730 - 1600 o páratlan héten: Hétfő – Kedd – Szerda: 700 - 1200 Csütörtök – Péntek: 700 - 1130 Dajkák: o állandó reggeles: 600 - 1400 o állandó délutános: 700 - 1500 19.3. Az intézmény szervezeti- és munkarendje a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján Vértestolnai Óvodájában Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 25 fő. Csoportok száma: 1 vegyes csoport Csoportszobák száma: 1 Nyitva tartás: 7-16 óráig Dolgozók száma: 1 óvodapedagógus, 1 dajka, 1 óvodai kisegítő. Dolgozók munkarendje: Óvodapedagógus: 7 00 -15.00 Dajka: 8.00 -16.00 Óvodai kisegítő: 8.30 – 16.30 Az óvodapedagógus munkakörök esetén a heti törvényes munkaidő a kötelező óraszámból és a nevelő- oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Óvodavezető heti kötelező óraszáma: 6 óra Óvodavezető- helyettes heti kötelező óraszáma: 24 óra Óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma: 32 óra Heti törvényes munkaidő: 40 óra. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák munkarendje. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói heti törvényes munkaideje: 40 óra. Munkaköri leírásukat az óvodavezető készíti el. Az óvoda dolgozói kizárólag indokolt esetben, az óvodavezető engedélyével hagyhatják el az óvoda területét. Távolmaradásukat kötelesek azonnal bejelenteni szóban, írásban vagy telefonon. 20. Az óvodai ünnepek, megemlékezések és hagyományok rendszere a székhelyen és a tagintézményekben 20.1. Nemzeti ünnepek, megemlékezések: A nemzeti és egyéb ünnepekről a megemlékezések intézményi szinten történnek, amelyet az óvodapedagógusok készítenek elő. Megemlékezések: Március 15. Október 06. Október 23. Megemlékezések alkalmával a folyosó és a csoportszobák dekorációja jelzi az ünnepet. A gyermekek zászlót készítenek és kimennek a hősök szobrához megemlékezni az ünnepről és elhelyezik saját kis zászlóikat. 20.2. Ünnepek, hagyományápolás: Az óvoda mindennapjaiba épülnek ünnepeink, hagyományaink. Az ünnepekre és hagyományokra már hetekkel előtte készülnek a gyerekek ajándékkészítéssel, ünnepi műsorral /versek, énekek, körjátékok, mesedramatizálás, tánc/. Az ünnepek között zártkörű és nyilvános ünnepek is vannak. A dekoráció az alkalomhoz illik, amit szintén az ünnep előtt legalább egy héttel elkészítenek az óvónők. A gyermekek születésnapja Szüreti felvonulás Márton-nap. Idősek napja Adventi vásár, játszóház Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Apák napja Kerti parti, Gyermeknap Évzáró, ballagás Az ünnepeket és hagyományokat mindhárom óvoda a helyi pedagógiai programban meghatározottak szerint valósítja meg. 21. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés Az intézmény házirendje a székhely intézményben és a tagintézményekben mindenki számára jól látható helyen, a hirdetőtáblán van kifüggesztve, valamint minden szülő egy példányban megkapja azt gyermeke beíratásakor az óvodavezetőtől ill. a tagintézmény-vezetőktől. A helyi pedagógiai programot a vezető óvónőtől ill. a tagintézmény-vezetőktől kérhetik el a szülők megtekintésre. A Szervezeti és Működési Szabályzatot szintén a vezető óvónő ill. a tagintézmény-vezetők bocsátják a szülők rendelkezésére. Az intézménnyel kapcsolatos nyilvános adatok az óvoda internetes honlapján, bárki számára hozzáférhetőek. A fent említett dokumentumok hozzáférhetőségéről a vezető óvónő ill. a tagintézmény-vezetők az első szülői értekezleten adnak tájékoztatást. 22. A kapcsolattartás rendszere 22.1. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A Kt. Az alábbi szervezeti egységeket határozza meg: nevelőtestület ( Kt.56.§) szülői szervezet ( Kt.59.§) 22.1.1. A nevelőtestület hatásköre és kapcsolattartási rendszere Kt. 39. § (2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályokban meghatározottak szerint- részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetőleg képviselőik.. Kt. 56. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, A nevelőtestület nevelési-oktatási ügyekben, valamint az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Kt. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik.: a foglalkozási ill. a pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályokban meghatározott más ügyek. (2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az intézmény vezető helyettesének megbízása, ill. megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelőtestület dönt a foglalkozási, ill. a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból- meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségekre, szülői szervezetre. A nevelőtestületet köteles tájékoztatni meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, aminek a megbízásából eljár. Ezt az átruházást nem lehet alkalmazni a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. R.29. § (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, és ha nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet kéri a nevelőtestület összehívását a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. (3) A nevelőtestület véleményét - a közoktatási törvény 57.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett - ki kell kérni: az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Kt. 39.§ (1) A nevelési- oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatos minden olyan ügyben döntenek, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. 22. 1. 2. A szülői szervezet hatásköre és kapcsolattartás rendszere Kt.59.§. (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (3) A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Kötelező a szülői szervezet véleményét kikérni: Az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával kapcsolatban..(Kt. 102.§ (3). Az óvodavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt. Szülői szervezet kezdeményezési joga: Óvodaszék létrehozása. Kt.2. § (4) Az óvoda - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között- felelős a gyermekek testi , értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Ennek érdekében:- a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, felkészíti a gyermeket az iskolai tanulásra. Kt.39.§ (2) Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében- jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a szülők ill. képviselőik. Kt.102.§ (8) A fenntartó köteles az intézmény költségvetésében gondoskodni a szülői szervezet működési feltételeiről. 22.1.3. Kapcsolattartás a tagintézményekkel A kapcsolattartás formái: Vezető napi szintű kapcsolattartása a tagóvodák vezetőivel Közös munkatársi értekezlet Közös rendezvények Közös kirándulások Szakmai továbbképzések, tapasztalatcserék 22.1. 4. A vezetők, a nevelőtestület és a Szülők Közössége közötti kapcsolattartás rendje, formája Az óvodavezető feladatkörébe tartozik különösen a szülői szervezetekkel való együttműködés. A Szülői Közösség elnöke tart kapcsolatot az óvoda vezetőjével. Részt vesz minden olyan ügy tárgyalásán, amelyben a szülői közösségnek véleményezési joga van. Kapcsolattartás formái: beíratás szülői értekezlet családlátogatás napi beszélgetések nyílt napok ünnepségek kirándulások kulturális rendezvények délelőtti, délutáni találkozások SZK értekezletek Az SZMSZ-ben a szülőkre és annak szervezetére történt szabályozást a Szülők Közösségének elnökével is jóváhagyatjuk. 22.2. Külső kapcsolattartás rendje Az óvodai nevelőmunka megfelelő szintű és eredményes irányításának érdekében az óvodavezetés állandó munkakapcsolatban áll az alábbi intézményekkel. 22.2. 1. Kapcsolattartás a fenntartóval: Fontosnak tartjuk, hogy a fenntartó és a kisebbségi önkormányzat ismerje munkánkat, nevelőmunkánk eredményeit. Együttműködünk az óvoda színvonalas működtetéséért. Az együttműködés formái: az óvodavezető éves beszámolója rendezvényeken való részvétel a kisebbségi önkormányzattal közös program / nemzetiségi zenei fesztivál, Márton napi ünnepség, játszóház, stb./ anyagi támogatás a kisebbségi önkormányzattól kérdőíves módszerrel interjú a képviselő testület tagjaival. A héregi tagintézményben a polgármester és intézményvezetők negyedévente találkoznak ( aktuális kérdések megbeszélése, stb.) 22. 2.2. Kapcsolattartás az iskolával: A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttműködés. Közösen kell az átmenetet megkönnyíteni számukra. El kell fogadni egymás tevékenységét, szakmai viták, véleménykülönbségek természetesen kell, hogy legyenek. El kell fogadni, hogy minden életkornak megvan a speciális szükséglete, sajátossága, amelyeknek az intézménynek meg kell felelni. Az együttműködés formái: emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása nevelők látogatása, tapasztalatgyűjtés (órákról, óvodai munkáról) közös szülői értekezlet az első osztályba menő gyermekek szüleinek gyerekek látogatása az intézményekben közös Márton napi ünnepség az első osztályosokkal. A héregi tagintézményben közös karácsony, farsang, gyermeknap az iskolás gyermekekkel és nevelőikkel. Szakmai folyóiratok aktuális cikkeinek közös megvitatása, tapasztalatcsere kéthetente. A vértestolnai tagintézményben közös karácsony, farsang, gyermeknap az iskolás gyermekekkel és nevelőikkel 22.2. 3. Kapcsolattartás az egészségügyi szervezetekkel: Gyermekorvossal, védőnővel. Az óvoda orvosa és védőnője szeptemberben munkatervben meghatározzák egy tanévre az elvégzendő szűrővizsgálatokat, feladatokat hónapokra lebontva. Előzetes egyeztetés után felvilágosító előadást is tartanak a szülőknek. 22.2. 4. Kapcsolat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Kt. 19.§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kt.41.§ (6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek segítésével, valamint a gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 11/1994. MKM. r. 6.§ (1) Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni pedagógiai eszközökkel, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. 11/1994. MKM. r. 6. § (5) A gyermek és ifjúságvédelmi munka az óvoda pedagógusainak feladata. A vezetőnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Támaszkodunk a gyermekjóléti és családvédelmi intézmények segítésére is. A veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről feljegyzést készítünk és megküldjük az említett intézményeknek is. Ennek koordinálása a vezető feladata. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösképpen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, az esélyegyenlőség és felzárkóztatás biztosításában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, felderíti a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Abban az esetben, ha nem sikerül eredményt elérnie tájékoztatja a vezetőt és a vezető felveszi a kapcsolatot és együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Formája: A vezető írásban küldi meg a veszélyeztetett gyermek nyilvántartásba vételi lapját és kéri a gyermekjóléti szolgálat vezetőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az eredményekről kölcsönösen tájékoztatják egymást. Amennyiben szükséges felvesszük a kapcsolatot az önkormányzat jegyzőjével, gyámügyi előadójával. 22.2. 5. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal: Az együttműködés formái: gyermekek vizsgálata iskolaérettségi vizsgálatok nevelési tanácsadás rendszeres logopédiai szűrés szakmai tanácsadás. 23. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, mely Tarján község Polgármesteri Hivatal Gondnoksága önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez tartozik. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Gondnoksága és a Német Nemzetiségi Óvoda Tarján között létrejött megállapodás szabályozza. 23.1. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 23.1.1. A befizetés

Ingyen angol - csak most!




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!